Az idei őszi hosszú hétvégén Siklóernyős túrára indultunk a Fly Away kis csapatával. Szállásunkra a Nova Gorica szélén levő Hotel Siestába dél körül érkeztünk, ahonnan egy gyors kipakolás után indultunk is a közeli Lijak hegy lábához a leszállóba, majd a 561 m magas starthelyre. A gyönyörű kilátás sok turistát is a starthelyhez csalogat, így mindig nyüzsgés volt. Péntek este úgy döntöttünk megnézzük a város Olaszországhoz tartozó részét Goriziát.

Éppen a kék órában érkeztünk a hangulatos főtérre a Piazza della Vittoriára. A vár alatt húzódik egy nagy alagút, amiben gyalogosan és biciklivel lehet közlekedni. Ebben a városrészben jellemzően régi mediterrán stílusú épületek és pálmák sorakoznak egymás mellett. Ezzel szemben a szlovén rész kicsit egyszerűbb, viszont a kaszinók és egyben hotelek igazi luxust kínálnak bejáratnál szökőkutakkal. Másnap a siklóernyőzés után este vacsorázni indultunk a Restavracija Vrtnica-ba. Tengeri herkentyűk és halak, húsok is megtalálhatóak az étlapjukon.

Nova Gorica város és község Szlovéniában, Goriška régióban, az olasz határon. A második világháború után alakult ki, miután Gorizia (Görz) városát ketté osztották Olaszország és Jugoszlávia közt. Szlovénia 10. legnagyobb városa.

Másnap korán reggel indultunk Sveta Gora templomához (Bazilika Marijinega vnebovzetja). Körülbelül félúton, ahol még nem kezdődik el a 15-30%-os emelkedő, oldalt a parkolóban mindenképp érdemes megállni, hiszen onnan tökéletesen belátni az Isonzó völgyét. Az egyedülálló krisztálytiszta folyó a Júliai alpokban ered 1100 m magasan.

A csúcson a templom mellett egy étterem is helyet kapott ahonnan belátjuk a minket körülvevő hegyeket és az Alpok csúcsait a távolban. Az út mellett megetettük a vidáman ugrándozó kecskéket.

Délután túrázni indultam a Grad Kromberkhez. Út közben az aszfalt közepén napozó termetes vizisiklóba botlottam. A kastélyban jelenleg étterem működik, nyaranta esküvőket is tartanak a helyszínen.